A nőkben mint munkaerőben rejlő potenciált, az atipikus és rugalmas munkaszervezési módok előnyeit mutatták be elsősorban munkáltatóknak és szakmai szervezeteknek a szakemberek a Hajdúböszörményi Önkormányzat 2018. decemberi rendezvénysorozatán –a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének Vöröskereszt a NŐKÉRT Hajdú-Bihar megyében című pályázat konzorciumi partnereként.
Az előadások és kerekasztal-beszélgetések érzékenyítették is a résztvevőket a családi szolgálatukban megkötött nők vagy férfiak, a beteg hozzátartozót ápolók és a láthatatlan munkát végzők iránt.

Atipikus, avagy nem szokványos, a hagyományostól eltérő foglalkoztatás, a rugalmas munkaszervezési módok kínálnak megoldást azoknak a nőknek és férfiaknak a foglalkoztatására, akik beteg hozzátartozót ápolnak, családi kötöttségeik miatt nem tudnak „beszállni” a munka világába, és esélyük sincs a versenyszféra szempontjait nézve. E munkaszervezési módok segíthetik a GYES-ről, GYED-ről visszatérést is, sőt esélyt adnak azoknak a – sajnos – keveseknek, például, diplomásoknak, akik önmegvalósításra és karrierre vágynak. Ez a téma állt a középpontjában annak a négy decemberi rendezvénynek, amelyet a Hajdúböszörményi Önkormányzat szervezett – mint írtuk, a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének Vöröskereszt a NŐKÉRT Hajdú-Bihar megyében című pályázat konzorciumi partnereként – elsősorban munkáltatóknak és szakmai szervezeteknek a hivatal Báthory termében 2018. december 4-5-én és 11-12-én.

A téma sokoldalú, hiszen még az ügyre nyitott munkáltatók is beleütközhetnek akadályokba attól függően, hogy milyen termékeket állítanak elő, milyen szolgáltatásokat végeznek, mennyire kötöttek a munkafolyamatok, önálló vagy külföldi tulajdonos leányvállalatai e. Ezeken a tényezőkön is múlhat, hogy meg tudja-e oldani a távmunkát, a bedolgozást, a részmunkaidőt, és egyéb formáit az atipikus foglalkoztatásnak egy cég.
Információs, érzékenyítő előadásokból, műhelymunkából és kerekasztal-beszélgetésekből állt ezért a négy program.  
 

 Nők a munka világában

Az első napon, december 4-én, például, a szó volt arról, hogy a nők védettebbek vagy kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiac változásaival szemben? Dr. Nádasné dr. Rab Henriettnek, a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docensének előadásában. A nők a munkaerőpiacon, foglalkoztathatóságuk javítását ismertette Dr. Ficsor László, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatalának hivatalvezetője. A megváltozott munkaképességű munkavállalók integrált foglalkoztatási lehetőségeiről Kárándi Erzsébet, a Fazekas Gábor Idősek Otthona intézményvezetője adott elő. Majd kérdések-válaszok, közös gondolkodás és beszélgetés következett. A jelenlévők megvitatták, milyen lehetőségei és esélyei vannak a munkaerőpiacon a nőknek, s milyen akadályokkal kell szembenézniük.
 

Az atipikus foglalkoztatás témáját vették górcső alá a következő napon az előadók: Motivációt jelenthet-e a nőkre az atipikus foglalkoztatás? – vetette fel és fejtette ki Dr. Nádasné dr. Rab Henriett. Dr. Ficsor László ismertette az atipikus foglalkoztatási formákat és rugalmas munkaszervezési módszereket. Meglepő témáról, a nők foglalkoztatásában megvalósítható innovációkról szólt Kárándi Erzsébet.
Közvetlenül érzékenyítette és motiválta az ügy iránt a jelenlévőket Töviskes Mária Magdolna, a Szociális Szolgáltatási Központ intézményvezetője Atipikus foglalkoztatás, avagy miért jó a családcentrikus modell? című előadásával.
A munkáltatók oldalán felvetődő kérdéseket  – Hogyan kivitelezhető az atipikus foglalkoztatás? Lehetőségek és akadályok – járták körbe a résztvevők a közös gondolkodás és beszélgetés etapban.

Szerepek konfliktusában

 
A nők vidékfejlesztésben, térségfejlesztésben, gazdaságfejlesztésben betölthető szerepének kibontását, népszerűsítését és jó gyakorlatok bemutatását vállalta fel a következő, a december 11-i, program.
Nők és a munkaerőpiac – Esély vagy egyenlőtlenség? címmel tartott előadást Kárándi Erzsébet. Majd a korunkban kiélesedő szerepkonfliktusokat elemezte Töviskés Magdolna Női szerepek dilemmái: család és/vagy munkahely? Nők a munkahelyen, munka és magánélet összeegyeztetése témájával.
Múlt és jelen összehasonlítása is az „asztalra került” a Hozzuk vissza nagyszüleink, őseink kincset érő tapasztalatait? kérdését felvető előadásban, amelyet Dr. Nagy Imre önkormányzati képviselő, Civilek a Lakóhelyért egyesületi elnöke tartott.
Végül konkrét. működő példát is hallhatott a közönség: Fekete Zsóka vállalkozó a Mangalicatenyésztés és feldolgozás „női szemmel” című előadásában.
A fentiekre épült a nők munkaerőpiaci lehetőségeit és nehézségeit kielemző beszélgetés.
 

Kerekasztal-beszélgetés, gondolatébresztő előadással zárult december 12-én a sorozat: a beszélgetést Koláné Dr. Markó Judit, Hajdúböszörmény város jegyzője, Európa-jogi szakjogász vezette. Vitaindítót tartott Töviskés Magdolna A női munkavállalók elhelyezkedési és foglalkoztatási lehetőségei a munkáltató szemszögéből címmel.
 
A kerekasztal-megbeszélés további résztvevői voltak Kathiné Juhász Ildikó a megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hajdúböszörményi Szervezetének elnöke, Kárándi Erzsébet, Fazekas Gábor, Töviskes Mária Magdolna.
 
A beszélgetésen a következő gondolati utat járták be a jelenlévők: Milyen lehetőségei és esélyei vannak a munkaerőpiacon a nőknek? Milyen formában valósulhat meg az atipikus foglalkoztatás? Milyen munkakörökben foglalkoztathatóak a nők a vidékfejlesztés, a térségfejlesztés és a gazdaságfejlesztés területén? Milyen lehetőségekkel és akadályokkal kell szembenézni az atipikus foglalkoztatás területén.

Többet is a célnál
 

A programsorozat elsősorban a szemléletfejlesztést szolgálta, emlékeztetett arra, hogy erősségek rejlenek a nőkben és a munka világából körülményeik miatt kiszoruló, láthatatlan munkával szolgálókban. Érzékenyített irántuk. Ám valami többet is elért: elevenné tette a személyes kapcsolatot e téma mezején a megyei és helyi munkáltatók és a főpályázóval, s  konzorciumi partnere között. Erre az alapra már könnyebb lesz építkezni a jövőben a célcsoport és az ügyfelek  foglalkoztatásának javításáért.